Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mobbing: Pszichoterror a munkahelyen

2009.11.22

Mobbing: Pszichoterror a munkahelyen

 

Hogyan kerüljük el a mobbing áldozatának szerepét?

A magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a mobbing, a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a mobbing megelőzését szolgálná. A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező - vagyis a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, és szociális egészsége - játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat.

 

Jártál úgy valaha, hogy:

  • amikor beléptél az irodába, mindenki elnémult?
  • Azt veszed észre, hogy munkatársaid vagy főnökeid teljesítményedet folyton kritizálják?
  • Visszahallottad valaha, hogy pletykákat, valótlanságokat terjesztenek rólad, esetleg hátad mögött megbízhatatlannak bélyegeznek kollégáid?
  • Előfordult, hogy íróasztalodat a többiekétől távol jelölték ki?
  • Újra és újra rajtad gúnyolódnak, megjelenéseden vagy viselkedéseden élcelőnek munkatársaid?
  • Nemi hovatartozásod, családi állapotod, vagy éppen faji, etnikai, nemzetiségi csoportod miatt folytonos megalázásban részesülsz?
  • Munkahelyeden rendszeresen bírálják politikai, vallási nézeteidet?
  • Kétségbe vonják szakmai képességeidet és ezért csak képesítésednél alacsonyabb szintű munkákat bíznak rád?

 

Nos, ha ezen kérdések némelyike ismerős, néhányra esetleg igennel válaszoltál, akkor valószínűleg a mobbing vagyis a munkahelyi pszichoterror áldozata vagy. Talán már te is sejtetted ezt korábban, valószínűleg próbáltál is tenni ellene valamit, majd a kudarcok láttán feladtad. Az is lehet, hogy egyszerűen csak legyintesz: „mindig is én voltam a leggyengébb láncszem eleinte az iskolában és most a munkahelyemen is – nincs mit tenni”. Mi mégis azt mondjuk, ne add fel! Ebben segítünk számodra hatékony viselkedési technikák elsajátításával.

Ma már azt is tudjuk, hogy a munkahelyi fúrásnak milyen komoly következményei vannak – az áldozatra, a pszichoterror felett szemet húnyó munkatársakra és nem utolsósorban a vállalat gazdasági hasznára vonatkozólag. És nem csak azt tudjuk, hogy mivel is jár a mobbing, de azt is, hogy hogyan lehet kezelni – mit tehet az egyén az ellen, hogy áldozattá váljon. Ezért javasoljuk számodra tréningünket.

 

De nézzük sorban:

Mi is az a mobbing?

A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás és alvásproblémákkal küzd, majd sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált. További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanná válnak, kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek.

 

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a pszichoterror egyértelműen veszélyes az áldozatra – emellett, azonban rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, sérül a munkahelyi csoport, illetve a szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet és rontja a munkamorált. A mobbing folyamatában megkülönböztetjük a pszichoterror vezetőjét, a követőket és a gyakran kívülállónak is nevezett áldozatot. Sokszor maguk a követők sem feltétlenül értenek egyet kollégájuk fúrásával, esetleg lelkiismeret furdalásuk van emiatt, mégsem tesznek ellene, mert számukra kifizetődőbb a mobbing folyamat vezetője mellett kiállni vagy egyszerűen hallgatólagosan elfogadni a pszichoterrort, mint vállalni a kockázatos szembefordulást, mely kiközösítéssel és az áldozattá válás veszélyével járna.

 

Melyek az okai a mobbing kialakulásának?

Általában a vezetői hozzá nem értésen, illetve érdektelenségen múlik, hogy egyes munkahelyeken elharapózik a mobbing – a vezetők vagy észre sem veszik, vagy pedig szemet hunynak felette mondván, hogy nem az ő feladatuk személyes konfliktusok békítő bírájaként fellépni. További kiváltó ok lehet a munkahelyi feszített tempó, a munkanélküliségtől való félelem miatti nagy nyomás, a pontatlan munkaköri leírások, melyből nem világos, hogy kinek pontosan mi a feladata, a túlzott felelősséggel járó munkából eredő stressz, a támadó nagy tekintélye, ami által a vezető szinte „felhatalmazva” érzi magát a pozíciójával való visszaélésre (gúnyolódásra, megalázásra, stb.).

 

Kiből válhat mobbing áldozat?

Az emberek általában hajlamosak az áldozat hibáztatására: „Nyilván összeférhetetlen ember, ha mindenki kirekeszti”, „Biztosan azért gúnyolják, mert megérdemli”, „Valamit csak kellett tennie, ha ennyien utálják!” Talán te is gondoltál már arra, hogy valóban benned lehet a hiba, ha folyton kikezdenek. Nos, azt kell, hogy mondjuk, hogy elsősorban nem a személyiségjegyeken múlik, hogy ki az, aki áldozattá válik – sőt, ami a legmegdöbbentőbb, hogy kutatások igazolták, hogy bizonyos feltételek mellett BÁRKI lehet áldozat! A folyamatos stressz, az állandó félelem és gyomorgörcs persze hosszú távon beszűkíti az ember figyelmét, szétszórtabbá válik, hibázni kezd és beindul az ördögi kör: hibái miatt egyre jobban kritizálják, ami miatt ő egyre intenzívebben szorong és újra csak elront valamit.

Bizonyos emberek mégis könnyebben válnak áldozattá: ilyenek a kisebbségi csoportok tagjai (nők, melegek, stb.), illetve a hátrányos helyzetű vagy gyengébb érdekérvényesítő készséggel rendelkező személyek (pl. kisgyermekes anyák, romák, stb.).

Ismerünk továbbá olyan viselkedési vagy személyiségjegyeket melyek hajlamosítanak áldozattá válásra (hangsúlyozzuk, hogy csak hajlamosító tényezőkről van szó, ami nem jelenti azt, hogy akire jellemzőek az alábbiak, szükségszerűen kívülállóvá válna, illetve nem igaz az sem, hogy minden áldozatra jellemzőek volnának):

Alacsony stressztűrés, sértődékenység, visszavonulásra, alárendelődésre, beletörődésre és pesszimizmusra való hajlam, veszekedés („legjobb védekezés a támadás” alapon), gyenge önbizalom, rossz helyzetfelismerési képesség, kezdeményezőképesség hiánya, saját érdekeit háttérbe szorítja, kudarckerülő, nem fordul szembe a tekintéllyel, érzelmeit nehezen szabályozza.

 

Mi a teendő ha a mobbing jelenségével szembesülsz?

Először is felejtsd el az önmagad hibáztatását! Sehova sem vezet, csak tovább rombolja önbecsülésedet.

  1. Első lépés tehát az önbizalom felépítése – hiszen a mobbing áldozata hosszú idő alatt megtanulja, hogy bármit tesz is, az értéktelen. Érdemes olyan hobbit, szabadidős tevékenységet választanod, amiben sikeresnek élheted meg önmagad. Szerencsés vagy, ha családod, barátaid elfogadnak. Még jobb, ha megpróbálsz további pozitív kapcsolatokat kiépíteni. Tréningünk önbizalomépítő gyakorlatokkal segíti az önbecsülés növelését.
    Fontos azonban azt is tudnod, hogy nem csak a kívülállók szenvednek önbizalomhiánytól, hanem többnyire a követők (mi másért fogadnák el feltétel és szembeszállás nélkül a vezető viselkedését?) és időnként maguk a vezetők is (azért élvezi mások lelki terrorizálását, mert ezáltal különbnek, erősebbnek érzi magát, miközben önértékelése enélkül meglehetősen ingatag volna). Ezzel azért kell tisztában lenned, mert ha önbizalmad megszilárdult, képessé válsz a másik helyzetébe való beleélésre is – és láthatod: bizony, üldözőid is esendő emberek, számos gyenge ponttal. Ez pedig segít a következő szinteken lévő készségek elsajátításában.
  2. További lépcsőfok a határozott, magabiztos fellépés elsajátítása. Az üldözők ugyanis pontosan érzékelik az áldozat félénkségét, alárendelődő, behódoló viselkedését, vagy éppen sértődékenységét és annál intenzívebben lendülnek támadásba. És ezzel működésbe lép az ördögi kör. A magabiztos viselkedés megtanulása a nem-verbális, metakommunikációs csatornák alakításával, üzeneteinek formálásával kezdődik (tekintet, testtartás, távolságszabályozás, mimika, hangerő, hanglejtés).
  3. Fontos feladat elsajátítani az érzelmek megfelelő kifejezését – hiszen az áldozat alárendelődése, esetleg sértődékenysége, „mimózasága”, vagy éppen viszont támadása, robbanékonysága csak olaj a tűzre.
  4. Meg kell tanulni továbbá mások jogtalan igényeinek visszautasítását (nemet mondani tudás).
  5. Fontos készség a kritika elviselése is – hiszen sokszor jogosan kapunk megjegyzéseket a munkánkra. Ilyenkor legokosabb és leghatásosabb a megsértődéssel és támadással, illetve a meghunyászkodással szemben, ha megszilárdult önbizalmunkra támaszkodva (hiszen tudod: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik!) elfogadjuk a kritikát és kérjük a pozitív megoldással kapcsolatos útbaigazítást.

 

A mobbing természetrajza            

Nagyon sok munkahelyen tapasztalható, hogy rossz a munkahelyi légkör, sok a konfliktus. Sokan betegállományba menekülnek, és nagy a munkahelyi fluktuáció. Gyakran a munkahelyi vezetők nem is gondolnak arra, hogy mennyibe is kerül mindez a munkavállalónak és a munkaadónak egyaránt.

A munkavállalóknak és a munkahelyi vezetőknek közösen kellene törekedniük arra, hogy megértsék, és kezelni tudják a munkahelyi társas viszonyokat.

Ha megértjük a körülöttünk zajló eseményeket, akkor sokkal könnyebben tudunk javítani a munkahelyi közérzeten.

A dolgozó, tehát értékteremtő ember egyben érző ember is, akinek rengeteg ereje pazarlódik el a terméketlen munkahelyi konfliktusokban.

A konfliktusok során néhány embert, rosszabb esetben a többséget sorozatos támadások, piszkálódás, méltatlan bírálatok érik a munkatársak vagy a vezetők részéről.

A támadások alanya előbb „csak” feszült lelkiállapotba kerül, aztán rövidebb-hosszabb időre munkaképtelenné válik. Súlyos esetben tartósan, esetleg véglegesen elveszíti a munkaképességét.

A konfliktusok állandó kísérői az életünknek, és szükségesek is ahhoz, hogy megoldások keresésében, ellentétek feltárásában a segítségünkre legyenek.

Azok a sajátos konfliktusjelenségek, amelyeket munkahelyi terror néven emlegetünk, azonban egészen mások. Legtöbbször az a jelenség figyelhető meg, amely során két munkatárs vagy a főnök-beosztott közötti konfliktus a munkatársak részéről kiközösítő magatartást eredményez.

A megtámadott munkatárs a személyét érő támadások miatt nehéz helyzetbe kerül. Kiszolgáltatottá, sebezhetővé válik, s az idő múlásával egyre nő annak a valószínűsége, hogy munkahelyi terror áldozatává válik.

 

Mobbing: az áldozattá válás folyamata

Az első szakaszban egy személyes konfliktus következtében a megtámadott gyakran megjegyzések céltáblájává válik. A zaklatások természetes reakciójaként védekezni kezd. Veszekedések robbannak ki, a megtámadott személy lassan kiszorul a csoportból, elszigetelődik. A leggyakoribb módszer, amivel a megtámadott ki akar kerülni a csapdából, hogy fokozza a teljesítményét. A megnövekedett feladatok, az állandósult feszültségek következtében az áldozat hibákat követ el, amelyet ismételten ellene fordítanak. Az igazságtalan bánásmód érzelmileg nem csak a támadás áldozatát, hanem a csoport más tagjait is megviselik. A csoport tagjai nem tudják kezelni a helyzetet, ezért a támadások áldozata lassan agresszív indulatok kereszttüzébe kerül.

A második szakaszban a megtámadott már nem tud segítség nélkül kikerülni a támadások kereszttüzéből. Nap mint nap sarokba szorítva kell a feladatait ellátnia, ami természetesen nem sikerülhet. Ha az első szakaszban a vezetés nem avatkozott be a folyamatba, ez az utolsó lehetőség, amikor még a vezetők tehetnek valamit a helyzet megmentésére. Ha a vezetés nem segít, az áldozat egyedül marad, mert nem kap támogatást.

Ebben a szakaszban az áldozat stigmatizálása (megbélyegzése) történik. A megtámadott elveszíti a kapcsolatait, amelyekkel eddig munkahelyéhez kötődött.

Pszichológiai erőforrásai elapadnak, csökken a lelki és a fizikai edzettsége, fogy az önbizalma, csorbul a tekintélye, szűkül a cselekvési tere, romlik a problémamegoldó képessége.

Ilyenkor a munkahelyi terror áldozata gyakran megbetegszik. Állandósul a rossz közérzet, jelentkeznek a pszichoszomatikus tünetek, a megpróbáltatások depressziót, szélsőséges esetben még súlyosabb egészségkárosodást okoznak.

Felmerül a kérdés: miért nem próbál a megtámadott elmenekülni. A válasz egyszerű. Mert nem vétkes, semmivel sem hibázik többet, mint bármelyik munkatársa, és be akarja bizonyítani, hogy alaptalanul vádolják, alaptalanul bántják, becsmérlik.

Sajnos ebben a szakaszban már igen nehéz a folyamatba beavatkozni. A környezet gyakran az áldozat személyiségében keresi az összeférhetetlenség okát.

A harmadik szakaszban a munkajogi lépések következnek. A vezetés nem odázhatja el a probléma megoldását, a törvényi szabályozás keretein belül, vagy annak megkerülésével próbálnak szabadulni az összeférhetetlennek kikiáltott munkatárstól. Gyakran nem ismeri fel a vezetés a valóságos helyzetet, az áldozat bűnbakká válik, akitől meg kell szabadulni. A munkáltató ilyenkor gyakran él az áthelyezés vagy a felmondás eszközével. Ha a megtámadott jogi úton próbál védekezni, elhúzódó munkajogi pereskedésre számíthat.

Közben pszichés állapota megrendült, az elszenvedett jogtalanságok miatt viselkedése érzelmileg kiegyensúlyozatlanná vált. Az állandó védekezés paranoid állapottá válhat.

A negyedik szakaszban szükségessé válik a várhatóan bekövetkező veszteségek számbavétele. Nincsenek pontos adatok arról, hány eset végződik munkahelyváltással, hány esetben kerül sor a korai nyugdíjazásra, hányan kerülnek a tartós vagy végleges munkanélküliség állapotába. A betegbiztosítók becslései szerint a munkából való végleges kiesés a feltárt munkahelyi terror esetek mintegy felénél vélelmezhető. A veszteség ebben az összefüggésben már számszerűsíthető.

 

A munkahelyi terror okai

Több kutató vizsgálta a munkahelyi terror okait. Legtöbbször a munkaszervezési hiányosságait, a vezetői tapasztalatlanságot és a vezetői érdektelenséget tartják a konfliktusok elmérgesedését kiváltó oknak.

A munkaszervezési hiányosságok hatására a munkatársakban stresszes állapot alakul ki. Egyes területeken egyenetlen a terhelés, túlságosan feszített a munkatempó. Gyakran pontatlanok a munkaköri leírások, rendszertelenek az ellenőrzések, és elmarad a teljesítmény értékelése.

Nem ritkák a vezetői túlkapások. Gyakoriak azok az esetek is, amikor van kinevezett formális vezető, de a csoporton belül létezik egy úgynevezett informális vezető, aki a valódi vezetői szerepet annak felelőssége nélkül gyakorolja. Ez a helyzet rendkívül gyakori konfliktusforrás, amely a munkatársak csoportját legalább két részre osztja.

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a vezetők nem ismerik a konfliktusmegoldás elméletét és gyakorlatát sem. Ezért nem ismerik fel a munkahelyi terror megjelenését, és nem képesek azt a korai szakaszban leállítani. Szükséges volna a vezetőképzés tartalmi és gyakorlati kiszélesítése, ami sokat segíthet a káros folyamatok felismerésében, és módszert adhat a folyamatok megállításához.

Meg kell említeni egy gyakran jelen levő társadalmi jelenséget, a diszkriminatív beállítódást is, mint okot. A tapasztalatok szerint azokat az embereket lehet a legkönnyebben terrorizálni, akik védtelen, könnyen megtámadható helyzetben vannak, akiknek gyenge az önérvényesítő képességük. Ide kell sorolni a romákat, a kisgyermekes anyákat, az elvált, egyedülálló, gyermeket nevelő anyákat. Az egyébként is hátrányos helyzetben lévő munkavállalók hatszor gyakrabban válnak munkahelyi terror áldozatává, mint az „átlagos” helyzetben lévő munkavállalók.

Dr. Kaucsek György és Dr. Simon Péter kutatta azokat a sajátos konfliktusjelenségeket, amelyeket akkor nevezünk munkahelyi terror jelenségeknek, ha huzamosabb időn át (fél év-két év időtartamban, és legalább hetente egyszer) fennállnak.

 

A leggyakoribb zaklatási formák

  • Kritizálják a külsejét, a szokásait, a beszédmódját
  • Bántó megjegyzéseket tesznek a magánéletére
  • Nem beszélnek vele, kirekesztik a csoportból
  • Munkahelyét elszigetelik a munkatársaktól (pl.: íróasztal elfordítása)
  • Munkáját lekicsinylik, kritizálják
  • Összesúgnak a háta mögött
  • Elhallgatnak, ha belép
  • Kétségbe vonják a szellemi képességeit
  • Pletykákat terjesztenek róla
  • Gyanúba keverik, megbízhatatlannak bélyegzik
  • Méltatlan, a képességeit alábecsülő feladatokat osztanak rá
  • Esetenként előfordul, hogy nem adnak neki munkát
  • Egészségére veszélyes feladatokat kap
  • Levegőnek nézik
  • Gúnyos megjegyzéseket tesznek rá
  • Elutasítóan viselkednek vele szemben
  • Megfenyegetik
  • Fizikailag bántalmazzák
  • Írásbeli fenyegetést, esetleg névtelen levelet kap
  • Faji, etnikai, nemzeti hovatartozását gúnyolják
  • Véleményét semmibe veszik, ítélőképességét kétségbe vonják
  • Szavába vágnak
  • Politikai nézeteiért támadják
  • Vallási meggyőződését, hovatartozását bírálják
  • Teljesítményét nem ismerik el
  • Szabálytalanságokba hajszolják
  • Szexuális zaklatásokat, megjegyzéseket kénytelen elviselni
  • Telefonon fenyegetik, molesztálják
  • Mások előtt megalázzák
  • Szóbeli fenyegetés, inzultus éri
  • Megalázó kifejezésekkel, trágár szavakkal illetik
  • Nem kap vezetőjétől segítséget, meg sem hallgatják.

 

A sor tovább folytatható. A magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a megelőzést szolgálná.

A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező - vagyis a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, és szociális egészsége - játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat.

Az előbbi esetek nem egyediek, sokakkal megtörténtek, vagy megtörténhetnek. Akár a Te munkahelyeden is. Ha tudsz tegyél ellene, hogy ez a munkatársaiddal bekövetkezzen!

Vegye fel velünk a kapcsolatot és munkatársunk néhány napon belül megoldási javaslattal fogja keresni!

www.lelkititkaink.hu


 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

chiaram@citromail.hu

(kata, 2011.03.02 15:34)

remek a honlap anyaga, szemely szerint nagyon orulok neki es koszonom. rengeteget segitett nekem. oszinten kivanok egeszseget es minden jot a szerkesztojenek, megiroinak
kata
bp