Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asszertív viselkedés alapjai

2009.11.27

Asszertív viselkedés alapjai

Az asszertív viselkedés az őszinte és nyílt kommunikáció alapja. Sok ember számára nagy nehézséget jelent e viselkedés – mely félúton helyezkedik el az agresszivitás és a passzivitás között – elsajátítása. Nem elég azonban azt részletezni, hogy mit is értünk pontosan asszertivitás alatt, de szükséges a nem asszertív viselkedésformák megismerése.

 

Agresszivitás

Az agresszív emberek mindenáron el akarják érni a céljukat, és egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy ezért kin kell átgázolniuk. Jaj annak, aki az útjukba áll!

 

Jellemző tulajdonságaik:

  • a rámenősség,
  • az arrogancia,
  • a gorombaság,
  • a szűklátókörűség,
  • az intolerancia,
  • a bigottság.

 

Az agresszív emberek tipikus vonásai:

  • az erőszakosság,
  • az egoizmus
  • és a kompromisszumra való képtelenség.

Vannak az agressziónak összetéveszthetetlen megnyilvánulásai, például a verekedés vagy a dühroham, de szép számmal akadnak olyan emberek is, akik inkább passzívan agresszívak.

 

Agreszív megnyilvánulásnak számítanak a vádaskodások is, például:

  • „Goromba vagy!”
  • „Most nagyon okosnak hiszed magad, mi?”
  • „Utálsz tévedni, ugye?”

 

Ha lehet, kerüld az ilyen kérdéseket, mondd inkább így:

  • „Ez nem volt valami udvarias tőled”
  • „Ez nem volt jó poén”
  • „Én nem így látom a helyzetet.”

 

Még ha úgy is érzed, hogy a másik igenis megérdemelt egy esetleges agresszív megjegyzést, gondold végig, hogyan befolyásolja ez a kapcsolatotokat hosszú távon. Ha egy idegennel veszel össze, az keveset számít, de ha egy olyan emberrel, akivel még találkozol, az megkeserítheti a viszonyotokat. Mindenki hibázhat, így törekedj inkább arra, hogyan lehetne helyrehozni a dolgokat. Beszéljétek meg, ki mit csinált rosszul, mondd el, hogy érezted magad a viselkedése miatt, de semmiképpen se vádaskodj!

A harag kimutatása csak akkor minősül asszertív viselkedésnek, ha megfelelő mértékű. Nincs abban semmi meglepő, ha dühösen reagálsz például arra, hogy a párod hűtlenkedett vagy elkártyázta a nyári utazásra félretett pénzt. Erős túlzás viszont hatalmas jelenetet rendezni csak azért, mert elfelejtett felhívni, hogy késik a vacsoráról.

A bántó megjegyzések súlyos csapást jelenthetnek az önbecsülésre. Ezek lehetnek nyílt sértések vagy alattomos megjegyzések (például hangot adsz a meglepedésednek, hogy valakire rámegy egy szűk ruha vagy hogy képes volt megoldani egy problémát).

A szexista vagy rasszista kijelentések – tehát mikor valakit a neme, a bőrszíne, a kulturális háttere miatt sértegetsz – szintén bántóak, de valójában a saját tudatlanságodat és faragatlanságodat teszed vele közhírré.

Ha parancsolgatsz, ne várd, hogy az emberek pozitívan álljanak hozzád. Ezzel inkább csak ellenkezést váltasz ki, nem pedig arra ösztönzöd őket, hogy teljesítsék egy kérésedet.

Az érzelmi zsarolás – például megfenyegeted a párodat, hogy nem állsz többé szóba vele, ha nem tesz meg valamit – gyerekes eszköz a célok eléréséhez, ráadásul eleve kudarcra van ítélve! Mindenképpen veszítesz – ha beváltod a fenyegetőzésed, azért, ha pedig nem, akkor a másik rájön, hogy nem kell téged komolyan vennie. Ezzel a megoldással tehát egyikőtök sem „nyer”. Ha asszertíven szeretnéd rendezni a vitás kérdést, mondd meg, hogy ezzel a viselkedéssel a másik nem növeli előtted a tekintélyét, vagy hogy szükségtelen ilyen modorban beszélnie veled.

 

Passzív agresszió

·         Passzív agresszió

A passzív agresszió azt jelenti, hogy kerülöd a nyílt konfrontációt, tehát nem szemből szembe támadod a másikat, hanem hátulról vagy olyan módon, ami ellen reményeid szerint nem fog tudni védekezni. Az is előfordulhat, hogy a másik fél nem is sejti az ellene folyó „hadjáratot”.

·         Bigottság

A bigottság azt jelenti, hogy rögeszmésen ragaszkodsz a véleményedhez, intoleráns vagy, és akkor is mániákusan kitartasz az elképzelésed igaza mellett, ha világosan bebizonyosodott, hogy tévedtél. Megváltoztatni egy ilyen megrögzött véleményt sokszor szinte lehetetlen. Mások kontrollálása – amennyiben semmi más okod nincs rá, mint a saját szeszélyeid kielégítése – szintén a passzív agresszió egyik megnyilvánulási formája. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy ha hatalmad van valaki felett, nem élsz-e vissza vele?

·         Tapintatlanság

Ha rendszeresen tapintatlan vagy, akkor az annak a jele, hogy egyáltalán nem törődsz azzal – vagy nem veszed észre –, hogy kit, milyen gyakran bántasz meg. Mielőtt tehát kommentálsz egy helyzetet, mérlegeld, hogy nem hibáztál-e már egy hasonló szituációban, és először hallgasd meg, hogy mások mit mondanak. Gondold végig, hogy állsz-e annyira közeli viszonyban a beszélgetőpartnereddel, hogy megengedhesd magadnak a kommentárt.

·         Manipulálás

A manipulálás azt jelenti, hogy megpróbálsz valakit olyan irányban befolyásolni, hogy a neked tetsző módon cselekedjen. Manipulálni lehet valakit például úgy, hogy szimpátiát színlelsz, holott csak azt akarod elérni, hogy megtegyen neked egy szívességet, például elvigyen valahová a kocsijával, de nem akarod erre egyenesen megkérni.

·         Agresszív moralizálás

A moralizálás is lehet agresszív, ha soha nem voltál még olyan helyzetben, mint amilyenről nyilatkozgatsz. Ítélkezni valaki felett – aki amúgy nem vétett az általánosan elfogadott erkölcsi szabályok ellen – agresszív viselkedés.

·         Szabotálás

A szabotálás azt jelenti, hogy alattomban akadályozol valakit egy cél elérésében. Jó példa erre, ha egy munkatársad rád bízza, hogy adj postára egy fontos iratot, de te direkt „elfelejted”. Ilyen az is, ha szisztematikusan késlelteted és akadályozod valakinek a munkáját, vagy szándékosan megsemmisíted azt – mondjuk kávét öntesz a rajzára –, és azt mondod, hogy véletlen volt. Ugyancsak szabotálásnak minősül, ha valaki meg akar ismerkedni valakivel a társaságban, de te inkább saját magadra vonod a figyelmét vagy kellemetlen dolgokat mondasz az illetőről – akár igazak azok, akár nem.

·         Szarkazmus

A szarkazmus révén a szó szerinti jelentésükkel éppen ellentétes értelemmel ruházod fel a mondataidat (például valaki összetör egy poharat, mire te gúnyosan megjegyzed: „Ez nagyon ügyes volt!”).

·         Irónia

Ezzel ellentétben az irónia – bár szintén azon alapul, hogy nem szó szerint kell értelmezni az elhangzottakat – szellemes, és nem az a célja, hogy megbántson bárkit is. Ha például sokat késik a vonat, te pedig megjegyzed a peronon, hogy a vasút ismét a szokott magas színvonalát hozza, azzal nem bántod meg a többi várakozót, a vasúttársaság pedig – logikus módon – nem fogja meghallani. Az iróniának megvan az az előnye is, hogy egy hosszabb beszélgetés ígéretét rejtheti magában.

·         A másik semmibe sem vétele

Ha szándékosan semmibe veszel vagy feltűnően kerülsz valakit, szintén passzív agressziót követsz el. Még ha meg is sértett az illető, helyesebb lehetőséget adni neki arra, hogy megmagyarázhassa a történteket vagy akár bocsánatot kérjen. Ha azonban levegőnek nézed, a helyzet soha nem fog javulni.

·         Pletyka

A pletykálkodás rosszindulatra vall, különösen ha a pletyka nem is igaz, vagy ha bizalmas információkat szivárogtatsz ki valakiről. Ha ez kiderül, valószínűleg örökre elveszíted nem csak az áldozat bizalmát, de azokét is, akik értesülnek az esetről.

 

Passzivitás

A passzív emberek az élet minden területén igyekeznek észrevétlenek maradni, és előnyben részesítik a lehető legkönnyebb megoldásokat, amelyekkel elkerülhetik a konfliktusokat.

Általában jellemző rájuk, hogy:
  • félénkek,
  • gátlásosak,
  • könnyen befolyásolhatók,
  • társaságkerülők,
  • idegesek,
  • halkszavúak,
  • bizonytalanok,
  • könnyen lesz belőlük áldozat.

Ha nem kérsz valamit egyenesen, azzal nem érsz el olyan eredményt, mintha nyíltan kimondanád, hogy mit szeretnél.

Elképzelhető, hogy egyáltalán nincs bátorságod akár csak utalni is arra, hogy kérni szeretnél valamit. Így viszont tényleg csak reménykedhetsz abban, hogy valaki kitalálja az óhajaidat, de erre – lássuk be – nem sok esély van.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.