Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magatartás és viselkedés

2009.11.27

Magatartás és viselkedés

 

Az asszertív magatartás alapjai

A stílus: az ember. Vajon joggal feltételezik-e az emberek egy talpig fekete bőrbe és szegecsbe öltözött, ménesnyi lóerőt nyergelő fiatalról, hogy eleve agresszív?

Nézem a televízió-csatornák bűnügyi műsorait. Az interjúalanyok a bűnügyek üldözői és üldözendői oldalán ugyanazokat a külső    stílusjegyeket viselik. Kopaszok, napszemüvegesek, kigyúrtak. A nyelvi stílusjegyek is hasonlatosak, mintha azonos volna a követendő példa. Véletlen ez?

Az elhamarkodott válaszok helyett próbáljunk a dolgok mögé nézni!

 

Az emberi viselkedés

Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül.

Az ember működésének legmélyén a személyiség jellemzői rejtőznek. Az alapokat a felmenőinktől, mindek előtt a szüleinktől kapjuk. A gének által örökített jegyek nagyon fontosak, de ezek mellett ott vannak azok a sajátosságaink is, amelyek kizárólag minket jellemeznek. Ez utóbbiak a környezetbe való beilleszkedésük, a szocializációnk folyamatában épülnek a személyiségünkbe. Tehát örökölt és tanult vonások együttese adja személyiségünk egyszervolt sajátosságait.

A magatartás általános vonásai ennek az állandóan formálódó folyamatban születnek és változnak, de bizonyos időtartományban viszonylagos állandóságot is mutatnak.

A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség, megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a bevezetőben említett stílus.

Ha a személyiség - magatartás - viselkedés összefüggéseit vizsgáljuk, akkor felfedezhető az egymás általi meghatározottság, de a meghatározottak visszahatása is.

Például: A személyiségben örökletesen jelen levő hajlamra hatással van a szülői példa, mint követendő minta, és ez a gyerek viselkedésében - vagyis a cselekedeteiben - az erőszakosságban jelenik meg. Mi és mennyi ebben az, amit örökölt illetve amit megtanult, csak mélyebb vizsgálatok árulják el.

A magatartás formáinak többféle osztályozása ismert. Mi a kommunikáció nyitottságának és mások figyelembe vételének két összefüggésében vizsgáljuk a lehetséges módozatokat.

 

Az emberi viselkedés sémái

Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Önmagunk elfogadása
Környezetünk el nem fogadása
Agresszív
  • Önbizalom hiánya
  • Mások elfogadásának hiánya
  • Negatív érzések mások iránt
  • Harag és vádaskodás
  • Felsőbbrendűségi érzés
  • Minden helyzetet kontrollálni akar
  • Nem érdekli mások érzése
Asszertív
  • Önbizalom, reális önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadása
  • Felelősségvállalás
  • Érdeklik mások érzései, gondolatai
  • Őszinte, egyenes
  • Meghallgat másokat
  • Nyíltan kérdez

Környezetünk elfogadása
Manipulatív
  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadásának hiánya
  • Gyanakvás
  • Őszintétlenség
  • Mások önértékelését is aláássa
  • Depresszió, motiválatlanság
Passzív
  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Önelfogadás hiánya
  • Negatív érzések önmaga iránt
  • Kisebbségi érzés
  • Önfeladás
  • Lelkiismeretfurdalás
  • Motiválatlanság
Önmagunk el nem fogadása

 

Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait.

A két dimenzió külön-külön is vizsgálható. Ha az ábrát középen egy vízszintes vonallal kettévágjuk, akkor felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás.

Az ábra alsó felén a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is.

Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe.

A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé. Vegyük sorba ezeket:

 

A nyíltan agresszív viselkedés jellemzői

  • Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, de háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást.
  • Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk.
  • Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet mutatunk.
  • A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait.

 

Az agresszivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Indulj, különben… vagy Ezt magad sem hiszed.
Testbeszéd: éles, erős hang, gyors beszéd, lenéző tekintet, összezárt állkapocs, fenyegető ujj.

 

Asszertív vagy méltányosan céltudatos viselkedés

  • Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, érzéseinket annak elismerését is kifejezve, hogy másoknak is joguk van ugyanezt tenni
  • A cél: összpontosítás a feladatok hatékony megoldására, párosulva az emberek jogainak tiszteletben tartásával. Törekvés olyan módon való cselekvésre, ami fejleszti saját magabiztosságunkat és önbizalmunkat, egyszersmind másokét is.

 

Asszertivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Azt hiszem, ez neked is jó. vagy Ezt így gondolom, te mit gondolsz?
Testbeszéd: kiegyensúlyozott hanghordozás, egyenletes beszéd, nyugodt tónus, nyílt és nem parancsoló tekintet és gesztusok.

 
Manipulatív vagy rejtetten agresszív viselkedés
  • A saját igényeinket, ötleteinket tekintjük egyedül fontosnak, háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást, de ezeket nem hozzuk a másik tudomására.
  • Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk, de ezt nem hozzuk a tudomására nyílt formában.
  • Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet ugyan nem mutatunk nyíltan, de ez az érzés rejtve megvan bennünk.
  • A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait úgy, hogy nem vállaljuk a nyílt harcot. Ennek okai lehetnek taktikai jellegűek és személyiségből fakadóak is.

 

Rejtett agresszivitás megnyilvánulásai

Szófordulatok: Csináld, ahogy gondolod! vagy Majd meglátom.
Testbeszéd: kevés testbeszéd-elem, passzivitás kifejező mimika és gesztusok, tekintet-kerülés, esetleg elfojtott ingerültség, a teljes önfeladás látszata.

 

A passzív, másként alárendelődő viselkedés

  • Amikor feltétel nélkül eleget teszünk mások kérésének, elvárásainak.
  • Amikor nem juttatjuk kifejezésre igényeinket, ötleteinket.
  • A cél: elkerülni mások megsértését, a konfrontálódást, illetve a helyeslés és jóváhagyás elnyerése mások részéről.

 

A passzív viselkedés megnyilvánulásai

Szófordulatok: Bocsánat, hogy igénybe veszem a drága idejét, de … vagy Ez persze csak a saját véleményem.
Testbeszéd: habozó, halk hang, kevés szemkontaktus, ideges mozdulatok, görnyedt testtartás.

 

Tanult magatartás és viselkedés

A magatartási, viselkedési jellemzőinket gyerekkorunkban kezdtük megtanulni és egész életünk végéig tanuljuk alkalmazását. Minden helyzet más és más viselkedési válaszokat hív elő. A „Jól viselkedünk-e?" kérdés-feltevés nem alkalmas a lényeg megválaszolására. Az a fontos, hogy az adott helyzetnek megfelelően viselkedünk-e? Lehet az agresszivitásnak is, a passzivitásnak is, a látens (rejtett) agresszivitásnak is szerepe abban, hogy eredményesek, hatékonyak legyünk.

Az embert saját jellemző személyiségjegyei, rögzült magatartási vonásai erősen befolyásolják abban, hogy minden esetben a legalkalmasabb módot használja. Ezért kell viselkedésünket tudatosan figyelni, és a helyzetekhez igazítani.

Az agresszivitás nyílt formája adekvát (helyzethez illő) lehet, ha a partnerünk nem akar velünk együttműködni, és célunk elérése különösen fontos a számunkra. Ezzel szemben, ha csak az a fontos, hogy mi győzzünk a másik ellen, akkor nem feltétlenül ezt kell alkalmazni.

A rejtett agresszivitás hasonló helyzetekben lehet adekvát vagy ellenjavallt.

Az asszertivitáshoz olyan partnerre van szükségünk, aki maga is asszertív, de legalábbis nem agresszív. Erre a célorientált magatartási formára azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert mindkét fél nyereségéhez és nem legyőzéséhez vezethet.

A passzív viselkedés akkor adekvát, ha a kitűzött cél kevéssé fontos, vagy realizálása későbbre is tehető, esetleg taktikai megfontolások vezetnek az ellenállás feladására. De ha fontos számunkra az ügy, nem érdemes ezt a formát választani.

A bevezető gondolatokra visszatekintve elmondható, hogy a magatartás tanult formái azokhoz az életformákhoz és élethelyzetekhez is szorosan kapcsolódnak, amelyek jellemző módon alakítják az embert. Üzenet értékük van: arról szólnak, hogy milyen értékeket vallunk magunkénak, milyen normák és szabályok azok, amelyeket szívesen követünk. Bár természetesen nem szól minden külső jegy a bennünk lakó emberről, mégis sokat elmond követendő mintáinkról, vágyainkról, ambícióinkról.

 

Asszertivitás, önérvényesítési készség

Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és „divatos” is. Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire mennyire képes saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, mennyire képes másokat saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert.

Az asszertivitás (önérvényesítés képessége), a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel, mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. Sok vezető érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság.

Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. Mindemellett azonban nagy szociális hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez vinni. Akik dominanciára törekednek, néha erőszakosak, és szociális értelemben felfelé törekvők. Határozottan, habozás nélkül döntenek, s gyakran válnak vezetővé. Mások viszont inkább a háttérben szeretnek maradni, s másokra hagyják a döntést, a beszédet.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.